המשך סיפורם של בתי כנסת בהונגריה
הראשונה מבאיה A bajai zsinagóga A város a törökök kiûzése után a Grassalkovich hercegek uradalma volt, ezért már 1728 után igen gyorsan és nagyszámban települtek ide zsidók. 1773-ban lett önálló hitközség és felépíti intézményeit. 1840-ben tûz pusztította a várost, leégett valamennyi hitközségi létesítmény. Egy év múlva újból felépítették, sõt a késõbbiekben kórházat is építettek. Az egyre erõsödõ hitközség 1925-ben 2400 fõt számlált és még ma is mûködik. Irodát és rendezett temetõt tartanak fenn. Címe: Telcs Ede u. 12. Elnök: Lichter Ferenc Az egykori nagyzsinagóga ma könyvtár, falán az I. világháború zsidó hõsi halottairól megemlékezõ emléktábla. Külsejét maradéktalanul helyreállították, a belsõ berendezés megtervezésénél mintaszerûen jártak el. Összehangolták a könyvtár funkcióit a zsinagógai térrel, így megmaradt az eredeti berendezés nagy része. A mûemlék-jellegû zsinagóga egyike Baja legszebb klasszicista épületeinek. Utcai homlokzatát kettõs kompozit fejezetû pillérek tagolják, a középrészt egyszerû timpanon zárja. A homlokzati tengelyben lépcsõsor vezet a díszes kijárati ajtóig. Az épület fõhomlokzatának rizalitját a széleken kompozit fejezetes pillérek elé ugrón négyoszlopos timpanonos záródású elõcsarnok alkotja, amelyhez széles lépcsõsor vezet. A hármas fõpárkány frízében héber felirat, a kiemelt betûk az építés évszámát adják: 1845. A felirat fordítása: “Nem más ez, mint Isten háza, s ez az ég kapuja”. Az épület belsejében megmaradt az eredeti térrendszer, a karzat, a tórafülke és felirata, a belsõ festés, a vörös márvány kézmosó és a falba épített persely. Az épület egyik oldalán a volt zsidó iskola épülete, a másik oldalon a II. világháború áldozatainak nagyméretû árkádos emlékmûve. A zsinagóga mögötti házban mûködik a hitközségi imaház. A városban két temetõ van egymás mellett. A régi temetõben van a híres rabbi, Kohn-Schwerin Götz sírja. Az új temetõ rendezett, gondozott.
הראשונה מבאיה A bajai zsinagóga A város a törökök kiûzése után a Grassalkovich hercegek uradalma volt, ezért már 1728 után igen gyorsan és nagyszámban települtek ide zsidók. 1773-ban lett önálló hitközség és felépíti intézményeit. 1840-ben tûz pusztította a várost, leégett valamennyi hitközségi létesítmény. Egy év múlva újból felépítették, sõt a késõbbiekben kórházat is építettek. Az egyre erõsödõ hitközség 1925-ben 2400 fõt számlált és még ma is mûködik. Irodát és rendezett temetõt tartanak fenn. Címe: Telcs Ede u. 12. Elnök: Lichter Ferenc Az egykori nagyzsinagóga ma könyvtár, falán az I. világháború zsidó hõsi halottairól megemlékezõ emléktábla. Külsejét maradéktalanul helyreállították, a belsõ berendezés megtervezésénél mintaszerûen jártak el. Összehangolták a könyvtár funkcióit a zsinagógai térrel, így megmaradt az eredeti berendezés nagy része. A mûemlék-jellegû zsinagóga egyike Baja legszebb klasszicista épületeinek. Utcai homlokzatát kettõs kompozit fejezetû pillérek tagolják, a középrészt egyszerû timpanon zárja. A homlokzati tengelyben lépcsõsor vezet a díszes kijárati ajtóig. Az épület fõhomlokzatának rizalitját a széleken kompozit fejezetes pillérek elé ugrón négyoszlopos timpanonos záródású elõcsarnok alkotja, amelyhez széles lépcsõsor vezet. A hármas fõpárkány frízében héber felirat, a kiemelt betûk az építés évszámát adják: 1845. A felirat fordítása: “Nem más ez, mint Isten háza, s ez az ég kapuja”. Az épület belsejében megmaradt az eredeti térrendszer, a karzat, a tórafülke és felirata, a belsõ festés, a vörös márvány kézmosó és a falba épített persely. Az épület egyik oldalán a volt zsidó iskola épülete, a másik oldalon a II. világháború áldozatainak nagyméretû árkádos emlékmûve. A zsinagóga mögötti házban mûködik a hitközségi imaház. A városban két temetõ van egymás mellett. A régi temetõben van a híres rabbi, Kohn-Schwerin Götz sírja. Az új temetõ rendezett, gondozott.
