ביטי הנה הכתבה...../images/Emo92.gif
Még mindig élnek az előítéletek Százhúsz éve, 1883. augusztus 3-án hozott ítéletet a nyíregyházi bíróság az évszázad perének tartott tiszaeszlári ügyben. A korabeli világsajtó által is tudósított per zsidó vádlottait ugyan felmentették a középkori vérvád alól (mely szerint vallási céllal keresztény gyerekek vérét veszik), ám még ma is sokan úgy hiszik, Solymosi Eszter 14 éves kislány vérét zsidók folyatták ki. Szélsőjobboldali szervezetek évenként megkoszorúzzák a halott kislány sírját. A síremléket néhány éve állíttató spanyolországi magyar ugyan nem hisz a vérvádban, de a gyilkosságban igen. A néhány éve állított síremlék szélsôjobboldali szervezetek zarándokhelyévé vált - "Nagyapám és apám is azt mondta, a zsidók ölték meg Solymosi Esztert, majd pénzt ajánlottak a magyar arisztokráciának, hogy elkenjék az ügyet” – állította egy tiszaeszlári idős néni. Az eszlári eset periratmásolataiból, a korabeli sajtó cikkeiből, karikatúráiból összeállított hétvégi budapesti vándorkiállításon a rendező, Nagy Károly nyugalmazott ügyész elmondta: a per idején az országos főügyész, Kozma Sándor a kezdetektől a vád képtelenségét hangoztatta, de a tömeg nyomására mégis eljárást indítottak. A mai napig egyes jogászok is úgy gondolják, a főügyészt és a vádlottakat felmentő bírókat is lefizették. Ez azonban elképzelhetetlen – hangsúlyozta az ügyész. A szélsőjobboldali mozgalmak a tiszaeszlári pert kiadványaikban zsidóellenes indulatok gerjesztésére használják. A vádlottakat származásuk miatt mentették fel, Rotschild nyomására – állította Domokos Endre János, a Vér és Becsület szélsőséges nézeteket valló szervezet vezetője. Tiszaeszláron néhány éve a Spanyolországban élő, 75 éves Kenessey Csaba síremléket állíttatott az eltûnt kislány, Solymosi Eszter emlékére. "Bary József, a tiszaeszlári ügyet vizsgáló bíró könyvét olvasva gyalázatosnak tartottam, hogy semmiféle nyoma sincs a szerencsétlen magyar lánynak, Solymosi Eszternek – magyarázta tettét Kenessey. – Bár a vérvádban nem hiszek, Bary véleményét mégis igaznak tartom, az igazságszolgáltatás képviselőit lefizették. Magyarországon akkor kezdődött az antiszemitizmus, mikor az intelligens magyar zsidóság nem a magyarság mellé állt, hanem a primitív, alja népet, az Oroszországból betüremkedő ostoba, tudatlan zsidókat védelmezték, és mindent megtettek fölmentésükért” – magyarázta Kenessey, aki 1994-ben engedélyt kapott a polgármestertől a síremlék felállítására a tiszaeszlári temetőben. "A síron látható feliratot az édesanyja nevében, arany betûkkel vésettük a carrarai márványtömbre: Az én drága kislányom Solymosi Eszter emlékére” – mondta a spanyolországi magyar. Kenessey kérdésünkre kijelentette: magyar szervezetekkel nincsenek kapcsolatai, a hungarizmushoz semmi köze, magát antikommunistának tartja. A sírt a kislány eltûnésének évfordulóján, minden év áprilisában megkoszorúzza a Györkös István vezette Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) hungarista-nemzetiszocialista katonai szervezet és más szélső-jobboldali csoportok. Az évszázad pere A vérvádat a Tiszaeszláron 1882-ben eltûnt Solymosi Eszter esetébôl koholták. A kislány a zsidó húsvéti ünnepen tûnt el, és a faluban tartózkodó metszôkre terelték a rituális gyilkosság vádját. Az ügybôl az antiszemiták országos botrányt kavartak, Istóczy Gyôzô és Ónody Géza, az Országos Antiszemita Párt képviselôi a parlamentben is hevesen vádolták a zsidókat. A per után sok helyütt a zsidó közösségek elleni zavargások törtek ki. A védelmet képviselô Eötvös Károly a szakértôk bevonásával végzett vizsgálatok alapján bebizonyította, hogy a vád koronatanúját, a 14 éves zsidó fiút megfélemlítették, gyilkosságra utaló bizonyítékokat pedig nem találtak. Eötvös védôbeszédében kifejtette, hogy az eszlári zsidók egy jól kitervelt kampány áldozatai lettek. A vádlottakat végül felmentették. Solymosi Eszter síremléke azért fontos, hogy az érdeklődők leróhassák ott kegyeletüket – állította a Gede kiadó ügyvezetője. Bary könyve a megtörtént esetről szól, vizsgálóbírói pozíciójáról a nemzetközi zsidóság nyomására mondott le – állította a mûvet kiadó Gede Sándor. "A szélsőséges szervezetek megjelenését nem támogatom a sírnál, nem lehet cél, hogy zarándokhely legyen – jelentette ki Juhász Imre, Tiszaeszlár polgármestere. – Ám a síremlék nem sért senkit, ezért nem is kell lebontani. A nyíregyházi hitközség elnöke azzal vádolt minket, hogy a vérvád szerintünk igaz. Kikérem magamnak az alaptalan állítást. A szélsőséges érzelmû zsidó csoportoknak si
