סיפור בתי כנסת של הונגריה.
|
- פותח הנושא טומי*
- פורסם בתאריך
הראשונה בית הכנסת ב: PECS..
A pécsi zsinagóga A török hódoltság idején már éltek zsidók a városban, de a török kiűzése után csak hosszú idővel és nehéz kűzdelmek után tudtak újból letelepedni. 1692 húsvét hétfőjén Radonay püspök vezetésével a pécsi polgárok esküt tettek, hogy a városban nem katolikus vallású embert nem engednek letelepedni. Ezt a fogadalmat évente megújították. II. József türelmi rendelete sem lágyította meg a városatyák szívét, pedig Széchenyi Ferenc gróf, királyi biztos mindent megtett a rendelet betartása érdekében. A nehézségek ellenére nőtt a zsidóság létszáma, 1827-ben temetőt vettek, 1843-ban imaházat rendeztek be a Zrínyi utca 10. szám alatt lévő Engel házban. 1843-ban a Citrom utcában épült zsinagóga. 1848-ban Haynau 5000 forint hadisarcot rótt ki a zsidókra, mert a magyar szabadságharcot támogatták. A XIX. század második felében a hitközség gyors fejlődésnek indult, 1868-ban felépítették a ma is álló zsinagógát, később folyamatosan kiépítették intézményrendszerüket, melyből a híres pécsi zsidó iskola külön említést érdemel. Híres rabbik voltak többek között Kohut Sándor, Perls Ármin és Wallenstein Zoltán. Olyan neves személyek kerültek ki a hitközség tagjai közül, mint Fejér Lipót világhírű matematikus, Ernster Dezső operaénekes. A II. világháború előtt mintegy 3000 zsidó lakosa volt a városnak, melynek csaknem 90%-a elpusztult a II. világháború alatt. Nagyzsinagóga (Kossuth tér). 1865-ben, Gerstner és Frey módosított terve alapján épült a 23,36*32,35 méteres alapterületű romantikus zsinagóga. A főhomlokzat három részre tagozódik, a földszinten három lépcső vezet a bejáratig. A középrész félköríves záródása a tetőgerinc fölé nyúlik, nagy felületének közepére órát helyeztek, körülötte félkörívben héber szöveggel: "Mert házam, az imádság házának neveztessék minden nép számára." A jelzett betűkből kiolvasható az építés évszáma: 628=1868. Az oldalrizalitok sarkain 3-3 hagymakupola formájú dísz, a homlokzati ív tetején kettős, az oldalhomlokzaton 5-5 nagyméretű ablak látható. A templom falán az I. világháborús hősök emléktáblája.
A pécsi zsinagóga A török hódoltság idején már éltek zsidók a városban, de a török kiűzése után csak hosszú idővel és nehéz kűzdelmek után tudtak újból letelepedni. 1692 húsvét hétfőjén Radonay püspök vezetésével a pécsi polgárok esküt tettek, hogy a városban nem katolikus vallású embert nem engednek letelepedni. Ezt a fogadalmat évente megújították. II. József türelmi rendelete sem lágyította meg a városatyák szívét, pedig Széchenyi Ferenc gróf, királyi biztos mindent megtett a rendelet betartása érdekében. A nehézségek ellenére nőtt a zsidóság létszáma, 1827-ben temetőt vettek, 1843-ban imaházat rendeztek be a Zrínyi utca 10. szám alatt lévő Engel házban. 1843-ban a Citrom utcában épült zsinagóga. 1848-ban Haynau 5000 forint hadisarcot rótt ki a zsidókra, mert a magyar szabadságharcot támogatták. A XIX. század második felében a hitközség gyors fejlődésnek indult, 1868-ban felépítették a ma is álló zsinagógát, később folyamatosan kiépítették intézményrendszerüket, melyből a híres pécsi zsidó iskola külön említést érdemel. Híres rabbik voltak többek között Kohut Sándor, Perls Ármin és Wallenstein Zoltán. Olyan neves személyek kerültek ki a hitközség tagjai közül, mint Fejér Lipót világhírű matematikus, Ernster Dezső operaénekes. A II. világháború előtt mintegy 3000 zsidó lakosa volt a városnak, melynek csaknem 90%-a elpusztult a II. világháború alatt. Nagyzsinagóga (Kossuth tér). 1865-ben, Gerstner és Frey módosított terve alapján épült a 23,36*32,35 méteres alapterületű romantikus zsinagóga. A főhomlokzat három részre tagozódik, a földszinten három lépcső vezet a bejáratig. A középrész félköríves záródása a tetőgerinc fölé nyúlik, nagy felületének közepére órát helyeztek, körülötte félkörívben héber szöveggel: "Mert házam, az imádság házának neveztessék minden nép számára." A jelzett betűkből kiolvasható az építés évszáma: 628=1868. Az oldalrizalitok sarkain 3-3 hagymakupola formájú dísz, a homlokzati ív tetején kettős, az oldalhomlokzaton 5-5 nagyméretű ablak látható. A templom falán az I. világháborús hősök emléktáblája.
השנייה SZEGED
A szegedi zsinagóga III. Károly király Luxemburgban 1719. május hó 21-én. Szeged város részére kiadott nagy szabadalmi levelében világosan kimondja: „Polgárokat és lakósokat kebelében befogadni; zsidókat és cigányokat megturni vagy meg nem turni. a tanácsnak tisztében álland." A reánk maradt régi okmányok alapján tényül fogadhatjuk el azt. hogy a zsidók csak II. József császár uralkodása alatt 1784-85-ben kezdtek letelepülni. 1808-ban 357 zsidó lakos volt, egy nagykereskedo (Wodianer Fülöp). 10 kereskedo, 34 házaló, egy árendás és öt mesterember. A XIX. század harmadik tizedében a zsidókat felveszik a céhekbe. Egyes céhek még iparkodnak ezzel szemben nehézségeket támasztani, de a legtöbb céh elismeri zsidó mesterek avatását. Vannak olyan iparágak, amelyeket túlnyomóan zsidók képviseltek, így az aranymuves és a kárpitos ipar. A város gyáriparában is jelentékeny szerep jut a zsidóknak. 1841-ben a zsidó fiatalok részére iparos kiképzo egyletet alapítanak. A hitközség szervezeti szabályzata 1791 dec. havában készült a zsidó hitközségekben szokásos szabályok (tekónósz) mintájára. Ezen szabályokban foglaltatik többek között az is, hogy a kisbíró körüljárt a tagoknál és kopogtatással figyelmeztette oket, hogy a zsinagógába való menetel ideje elérkezett. 1801-ben újabb szabályzatot készít a hitközség, amely szerint az ellenorhöz beszolgáltatott gabellából kell fizetni hetenként a rabbi és a kisbíró fizetését. 1813-ban a zsidók részére letelepedési helyet, ún. "házkört" jelöltek ki a Palánk és a Rókus városrész déli területén. A zsidó lakosság részére csak 1839-ben engedélyezték az állandó boltban történo árusítást. Egy év múlva már gyáralapításra is jogot nyernek. A XIX század második felében sorra alakulnak a mezogazdaság termékeit feldolgozó üzemek: gozmalmok, szeszgyárak, gyufagyár, borgyárak, téglagyárak. Bankokat. üzletházakat alapítanak. 1844-ben építik fel az elso iskolát. Igen nagy súlyt fektetnek a magyar nyelv elterjesztésére, a nemzeti kultúrára. Nagyzsinagóga (Jósika utca). A templomot a legnevesebb magyarországi zsinagógaépíto Baumhorn Lipót tervei alapján, 1903-ban építették. Tervezojének 24 zsinagógája közül ez a legsikerültebb: a szecesszió legmonumentálisabb szegedi megvalósulása. Méreteire jellemzo a kupolatartó oszlopok távolsága, azaz hajójának szélessége, 20 m. A kupola külso magassága 48,5 m, a belso 32 m. Belso átméroje 10 m, 1340 ülohelye van. A templom nagyméretu, díszes vaskerítéssel körülvett telek közepén áll. A hatalmas méretu, vöröstéglás, kupolás, soktornyú, csipkefinomságú épület hazai századfordulós építészetünk egyik országos jelentoségu alkotása. Néhány lépcsofokon jutunk fel a nagyméretu, hármas kapuzathoz, innen a nagyméretu elocsarnokba lépünk.
A szegedi zsinagóga III. Károly király Luxemburgban 1719. május hó 21-én. Szeged város részére kiadott nagy szabadalmi levelében világosan kimondja: „Polgárokat és lakósokat kebelében befogadni; zsidókat és cigányokat megturni vagy meg nem turni. a tanácsnak tisztében álland." A reánk maradt régi okmányok alapján tényül fogadhatjuk el azt. hogy a zsidók csak II. József császár uralkodása alatt 1784-85-ben kezdtek letelepülni. 1808-ban 357 zsidó lakos volt, egy nagykereskedo (Wodianer Fülöp). 10 kereskedo, 34 házaló, egy árendás és öt mesterember. A XIX. század harmadik tizedében a zsidókat felveszik a céhekbe. Egyes céhek még iparkodnak ezzel szemben nehézségeket támasztani, de a legtöbb céh elismeri zsidó mesterek avatását. Vannak olyan iparágak, amelyeket túlnyomóan zsidók képviseltek, így az aranymuves és a kárpitos ipar. A város gyáriparában is jelentékeny szerep jut a zsidóknak. 1841-ben a zsidó fiatalok részére iparos kiképzo egyletet alapítanak. A hitközség szervezeti szabályzata 1791 dec. havában készült a zsidó hitközségekben szokásos szabályok (tekónósz) mintájára. Ezen szabályokban foglaltatik többek között az is, hogy a kisbíró körüljárt a tagoknál és kopogtatással figyelmeztette oket, hogy a zsinagógába való menetel ideje elérkezett. 1801-ben újabb szabályzatot készít a hitközség, amely szerint az ellenorhöz beszolgáltatott gabellából kell fizetni hetenként a rabbi és a kisbíró fizetését. 1813-ban a zsidók részére letelepedési helyet, ún. "házkört" jelöltek ki a Palánk és a Rókus városrész déli területén. A zsidó lakosság részére csak 1839-ben engedélyezték az állandó boltban történo árusítást. Egy év múlva már gyáralapításra is jogot nyernek. A XIX század második felében sorra alakulnak a mezogazdaság termékeit feldolgozó üzemek: gozmalmok, szeszgyárak, gyufagyár, borgyárak, téglagyárak. Bankokat. üzletházakat alapítanak. 1844-ben építik fel az elso iskolát. Igen nagy súlyt fektetnek a magyar nyelv elterjesztésére, a nemzeti kultúrára. Nagyzsinagóga (Jósika utca). A templomot a legnevesebb magyarországi zsinagógaépíto Baumhorn Lipót tervei alapján, 1903-ban építették. Tervezojének 24 zsinagógája közül ez a legsikerültebb: a szecesszió legmonumentálisabb szegedi megvalósulása. Méreteire jellemzo a kupolatartó oszlopok távolsága, azaz hajójának szélessége, 20 m. A kupola külso magassága 48,5 m, a belso 32 m. Belso átméroje 10 m, 1340 ülohelye van. A templom nagyméretu, díszes vaskerítéssel körülvett telek közepén áll. A hatalmas méretu, vöröstéglás, kupolás, soktornyú, csipkefinomságú épület hazai századfordulós építészetünk egyik országos jelentoségu alkotása. Néhány lépcsofokon jutunk fel a nagyméretu, hármas kapuzathoz, innen a nagyméretu elocsarnokba lépünk.
בית הכנסת ב GYONGYOS.....
A gyöngyösi zsinagóga A városban már a XV. században éltek zsidók, amiről a megyei és a városi levéltár adatai tanúskodnak. A Chevra Kadisa 1795-ben alakult, 1830-tól kezdve rendszeresen vezetett jegyzőkönyvek állnak rendelkezésre. Nyugodt, békés fejlődés jellemzi ekkor a hitközséget, mely az 1846-ból származó türelmi adó-kimutatás szerint Heves megye legnagyobb hitközsége volt, mert évi 675 forintot fizetett türelmi adó címén. Az egyre erősödő hitközség tagjai között sokan foglalkoztak szőlőtermesztéssel, sok volt a kereskedő, ügyvéd, orvos, vállalkozó. 1851-ben 385, 1941-ben 2071 fős volt a közösség. Ma is működik itt hitközség, fenntartják a rendszeres hitéletet. Nagyzsinagóga (Bútoráruház) (Bartók Béla tér). A nagyméretű, reprezentatív épületet Baumhorn Lipót és Somogyi György tervei alapján építették 1930-ban. A görögkereszt alaprajzú zsinagóga főbb méretei 27,7 * 36,8 m. A bazilika-rendszerű épület középpontjában hatalmas kupola áll. A szamárhátíves ajtó és ablaknyílások, a pártázatos párkányok, a sok kis kupola nagyon dekoratívvá teszik az épületet. Az utóbbi időben reprezentatív bútorházzá alakították át a külső értékek megőrzésével, a belső tér célszerűségtől vezérelt átformálásával.
A gyöngyösi zsinagóga A városban már a XV. században éltek zsidók, amiről a megyei és a városi levéltár adatai tanúskodnak. A Chevra Kadisa 1795-ben alakult, 1830-tól kezdve rendszeresen vezetett jegyzőkönyvek állnak rendelkezésre. Nyugodt, békés fejlődés jellemzi ekkor a hitközséget, mely az 1846-ból származó türelmi adó-kimutatás szerint Heves megye legnagyobb hitközsége volt, mert évi 675 forintot fizetett türelmi adó címén. Az egyre erősödő hitközség tagjai között sokan foglalkoztak szőlőtermesztéssel, sok volt a kereskedő, ügyvéd, orvos, vállalkozó. 1851-ben 385, 1941-ben 2071 fős volt a közösség. Ma is működik itt hitközség, fenntartják a rendszeres hitéletet. Nagyzsinagóga (Bútoráruház) (Bartók Béla tér). A nagyméretű, reprezentatív épületet Baumhorn Lipót és Somogyi György tervei alapján építették 1930-ban. A görögkereszt alaprajzú zsinagóga főbb méretei 27,7 * 36,8 m. A bazilika-rendszerű épület középpontjában hatalmas kupola áll. A szamárhátíves ajtó és ablaknyílások, a pártázatos párkányok, a sok kis kupola nagyon dekoratívvá teszik az épületet. Az utóbbi időben reprezentatív bútorházzá alakították át a külső értékek megőrzésével, a belső tér célszerűségtől vezérelt átformálásával.
בית הכנסת ב: ZALAEGERSZEKI...
A zalaegerszegi zsinagóga A hitközség az 1750-es években alakult. 1820-ban magyar tanítási nyelvű iskolát létesítettek. 1927-ben 1000 fős volt a hitközség, ma már néhány főre csökkent a létszám. Zsinagóga (Ady Endre u. 14.). A Stern József által eklektikus stílusban, 1903-ban épített zsinagóga ma hangverseny- és kiállítóterem. Alaprajzi mérete 15,34*30,01 m. A homlokzat jellegzetessége a két vaskos, gömbsisakos torony, melyek között csúcsíves oromzat van. A romanizáló és gótikus stíluselemeket a fő- és mellékhomlokzaton egyaránt megtaláljuk (kis, félköríves végződésű ablaksorok, nagy körablakok). Az épület külsejét szépen újjáépítették, környezetét rendezték, a belső teret az új funkciónak megfelelően részben átépítették.
A zalaegerszegi zsinagóga A hitközség az 1750-es években alakult. 1820-ban magyar tanítási nyelvű iskolát létesítettek. 1927-ben 1000 fős volt a hitközség, ma már néhány főre csökkent a létszám. Zsinagóga (Ady Endre u. 14.). A Stern József által eklektikus stílusban, 1903-ban épített zsinagóga ma hangverseny- és kiállítóterem. Alaprajzi mérete 15,34*30,01 m. A homlokzat jellegzetessége a két vaskos, gömbsisakos torony, melyek között csúcsíves oromzat van. A romanizáló és gótikus stíluselemeket a fő- és mellékhomlokzaton egyaránt megtaláljuk (kis, félköríves végződésű ablaksorok, nagy körablakok). Az épület külsejét szépen újjáépítették, környezetét rendezték, a belső teret az új funkciónak megfelelően részben átépítették.
A KAZINCZY בית כנסת ברח קזינצי....
A Kazinczy utcai zsinagóga Az Ortodox Nagyzsinagóga és a Sasz-Chevra zsinagóga ( Kazinczy u. 29-31.). A Wesselényi utca felol megközelítve az ódon, századfordulós hangulatú Kazinczy utca hajlatában már messzirol látszik a dekoratív, vöröstéglás épület. Elhelyezése lehetové teszi, hogy a szuk utcában is áttekintheto legyen az épület homlokzata, ami a késo szecessziós építészet kiemelkedo emléke. A vörös téglaburkolatú homlokzati részleteknél meghatározó tényezo a fobejárat, mely a négy lépcso magasságában elhelyezett elotér után következik. A kétszárnyú fokapu eros félkörkerettel van lezárva, mellette egy-egy oldalbejárat, hasonló méretu, de vízszintes záródássa1. A kapuk kovácsoltvasból készültek, egészen enyhe geometrikus díszítésse1, középen a Dávid-csillag az uralkodó motívum. E fölött és ebben a síkban helyezték el az I. és II. emeleti karzatok fohomlokzatra nyíló, szépen formált, omináns, faragott kokeretes ablakait, harmonikusan a bejárati motívummal komponálva. Legfelül a kör alaprajzú rózsaablak ugyancsak a Dávid-csillaggal biztosítja a felso szint igen kedvezo megvilágítását. A fohomlokzatot pártázatos fopárkány zárja le, aminek középso és alsó harmadát klasszikus héber nyelvu és írású felirat díszít. Szövege a zsinagóga eszmei tanítását hangsúlyozza: "Nem más ez, mint Isten háza, és ez az ég kapuja" (Mózes I.28;17). A templom melletti oldaludvarba vezeto jobb oldali bejárat elobbre épült, mint a templom homlokzata, ezáltal kívánták a tervezok biztosítani a templom önálló, független tömegének hangsúlyozását és a fohomlokzaton való megjelesítését. A bejárati kapualjban van a nemrég elkészült Sasz-Chevra templom bejárata. A templom oldala melletti szuk, utcaszeru udvarrész középkori gettókra emlékeztet. A hátsó és o1dalsó homlokzatok teljesen sima, díszítetlen felületekkel épültek. A nyílászárók vertikális irányban megnyújtott, félköríves záródásúak. A színes üvegbetétek igen egyszeru geometriai díszítésuek, mindössze helyenként a Dávid-csillag, illetve a "menóra" (hétágú gyertyatartó) jelentkezik köralakba foglalva. A hátsó homlokzat elott találjuk a hupa (esketési hely) szép kovácsoltvas kerítéssel körbevett emelvényét. Héber betus felirata: "A volegény hangja, a vígság és öröm hangja és a menyasszony hangja". A Nagyzsinagóga négy sarkán négy lépcsoház található, melyek az I. és II. emeleten elhelyezett noi imahelyek közlekedését biztosítják. A nok az udvar felol, teljesen szeparáltan, míg a férfiak az utca felol jutnak be a templomtérbe (és kizárólag a földszinten tartózkodhatnak).
A Kazinczy utcai zsinagóga Az Ortodox Nagyzsinagóga és a Sasz-Chevra zsinagóga ( Kazinczy u. 29-31.). A Wesselényi utca felol megközelítve az ódon, századfordulós hangulatú Kazinczy utca hajlatában már messzirol látszik a dekoratív, vöröstéglás épület. Elhelyezése lehetové teszi, hogy a szuk utcában is áttekintheto legyen az épület homlokzata, ami a késo szecessziós építészet kiemelkedo emléke. A vörös téglaburkolatú homlokzati részleteknél meghatározó tényezo a fobejárat, mely a négy lépcso magasságában elhelyezett elotér után következik. A kétszárnyú fokapu eros félkörkerettel van lezárva, mellette egy-egy oldalbejárat, hasonló méretu, de vízszintes záródássa1. A kapuk kovácsoltvasból készültek, egészen enyhe geometrikus díszítésse1, középen a Dávid-csillag az uralkodó motívum. E fölött és ebben a síkban helyezték el az I. és II. emeleti karzatok fohomlokzatra nyíló, szépen formált, omináns, faragott kokeretes ablakait, harmonikusan a bejárati motívummal komponálva. Legfelül a kör alaprajzú rózsaablak ugyancsak a Dávid-csillaggal biztosítja a felso szint igen kedvezo megvilágítását. A fohomlokzatot pártázatos fopárkány zárja le, aminek középso és alsó harmadát klasszikus héber nyelvu és írású felirat díszít. Szövege a zsinagóga eszmei tanítását hangsúlyozza: "Nem más ez, mint Isten háza, és ez az ég kapuja" (Mózes I.28;17). A templom melletti oldaludvarba vezeto jobb oldali bejárat elobbre épült, mint a templom homlokzata, ezáltal kívánták a tervezok biztosítani a templom önálló, független tömegének hangsúlyozását és a fohomlokzaton való megjelesítését. A bejárati kapualjban van a nemrég elkészült Sasz-Chevra templom bejárata. A templom oldala melletti szuk, utcaszeru udvarrész középkori gettókra emlékeztet. A hátsó és o1dalsó homlokzatok teljesen sima, díszítetlen felületekkel épültek. A nyílászárók vertikális irányban megnyújtott, félköríves záródásúak. A színes üvegbetétek igen egyszeru geometriai díszítésuek, mindössze helyenként a Dávid-csillag, illetve a "menóra" (hétágú gyertyatartó) jelentkezik köralakba foglalva. A hátsó homlokzat elott találjuk a hupa (esketési hely) szép kovácsoltvas kerítéssel körbevett emelvényét. Héber betus felirata: "A volegény hangja, a vígság és öröm hangja és a menyasszony hangja". A Nagyzsinagóga négy sarkán négy lépcsoház található, melyek az I. és II. emeleten elhelyezett noi imahelyek közlekedését biztosítják. A nok az udvar felol, teljesen szeparáltan, míg a férfiak az utca felol jutnak be a templomtérbe (és kizárólag a földszinten tartózkodhatnak).
ה:KECSKEMETI ...
A Kazinczy utcai zsinagóga Az Ortodox Nagyzsinagóga és a Sasz-Chevra zsinagóga ( Kazinczy u. 29-31.). A Wesselényi utca felol megközelítve az ódon, századfordulós hangulatú Kazinczy utca hajlatában már messzirol látszik a dekoratív, vöröstéglás épület. Elhelyezése lehetové teszi, hogy a szuk utcában is áttekintheto legyen az épület homlokzata, ami a késo szecessziós építészet kiemelkedo emléke. A vörös téglaburkolatú homlokzati részleteknél meghatározó tényezo a fobejárat, mely a négy lépcso magasságában elhelyezett elotér után következik. A kétszárnyú fokapu eros félkörkerettel van lezárva, mellette egy-egy oldalbejárat, hasonló méretu, de vízszintes záródássa1. A kapuk kovácsoltvasból készültek, egészen enyhe geometrikus díszítésse1, középen a Dávid-csillag az uralkodó motívum. E fölött és ebben a síkban helyezték el az I. és II. emeleti karzatok fohomlokzatra nyíló, szépen formált, omináns, faragott kokeretes ablakait, harmonikusan a bejárati motívummal komponálva. Legfelül a kör alaprajzú rózsaablak ugyancsak a Dávid-csillaggal biztosítja a felso szint igen kedvezo megvilágítását. A fohomlokzatot pártázatos fopárkány zárja le, aminek középso és alsó harmadát klasszikus héber nyelvu és írású felirat díszít. Szövege a zsinagóga eszmei tanítását hangsúlyozza: "Nem más ez, mint Isten háza, és ez az ég kapuja" (Mózes I.28;17). A templom melletti oldaludvarba vezeto jobb oldali bejárat elobbre épült, mint a templom homlokzata, ezáltal kívánták a tervezok biztosítani a templom önálló, független tömegének hangsúlyozását és a fohomlokzaton való megjelesítését. A bejárati kapualjban van a nemrég elkészült Sasz-Chevra templom bejárata. A templom oldala melletti szuk, utcaszeru udvarrész középkori gettókra emlékeztet. A hátsó és o1dalsó homlokzatok teljesen sima, díszítetlen felületekkel épültek. A nyílászárók vertikális irányban megnyújtott, félköríves záródásúak. A színes üvegbetétek igen egyszeru geometriai díszítésuek, mindössze helyenként a Dávid-csillag, illetve a "menóra" (hétágú gyertyatartó) jelentkezik köralakba foglalva. A hátsó homlokzat elott találjuk a hupa (esketési hely) szép kovácsoltvas kerítéssel körbevett emelvényét. Héber betus felirata: "A volegény hangja, a vígság és öröm hangja és a menyasszony hangja". A Nagyzsinagóga négy sarkán négy lépcsoház található, melyek az I. és II. emeleten elhelyezett noi imahelyek közlekedését biztosítják. A nok az udvar felol, teljesen szeparáltan, míg a férfiak az utca felol jutnak be a templomtérbe (és kizárólag a földszinten tartózkodhatnak).
A Kazinczy utcai zsinagóga Az Ortodox Nagyzsinagóga és a Sasz-Chevra zsinagóga ( Kazinczy u. 29-31.). A Wesselényi utca felol megközelítve az ódon, századfordulós hangulatú Kazinczy utca hajlatában már messzirol látszik a dekoratív, vöröstéglás épület. Elhelyezése lehetové teszi, hogy a szuk utcában is áttekintheto legyen az épület homlokzata, ami a késo szecessziós építészet kiemelkedo emléke. A vörös téglaburkolatú homlokzati részleteknél meghatározó tényezo a fobejárat, mely a négy lépcso magasságában elhelyezett elotér után következik. A kétszárnyú fokapu eros félkörkerettel van lezárva, mellette egy-egy oldalbejárat, hasonló méretu, de vízszintes záródássa1. A kapuk kovácsoltvasból készültek, egészen enyhe geometrikus díszítésse1, középen a Dávid-csillag az uralkodó motívum. E fölött és ebben a síkban helyezték el az I. és II. emeleti karzatok fohomlokzatra nyíló, szépen formált, omináns, faragott kokeretes ablakait, harmonikusan a bejárati motívummal komponálva. Legfelül a kör alaprajzú rózsaablak ugyancsak a Dávid-csillaggal biztosítja a felso szint igen kedvezo megvilágítását. A fohomlokzatot pártázatos fopárkány zárja le, aminek középso és alsó harmadát klasszikus héber nyelvu és írású felirat díszít. Szövege a zsinagóga eszmei tanítását hangsúlyozza: "Nem más ez, mint Isten háza, és ez az ég kapuja" (Mózes I.28;17). A templom melletti oldaludvarba vezeto jobb oldali bejárat elobbre épült, mint a templom homlokzata, ezáltal kívánták a tervezok biztosítani a templom önálló, független tömegének hangsúlyozását és a fohomlokzaton való megjelesítését. A bejárati kapualjban van a nemrég elkészült Sasz-Chevra templom bejárata. A templom oldala melletti szuk, utcaszeru udvarrész középkori gettókra emlékeztet. A hátsó és o1dalsó homlokzatok teljesen sima, díszítetlen felületekkel épültek. A nyílászárók vertikális irányban megnyújtott, félköríves záródásúak. A színes üvegbetétek igen egyszeru geometriai díszítésuek, mindössze helyenként a Dávid-csillag, illetve a "menóra" (hétágú gyertyatartó) jelentkezik köralakba foglalva. A hátsó homlokzat elott találjuk a hupa (esketési hely) szép kovácsoltvas kerítéssel körbevett emelvényét. Héber betus felirata: "A volegény hangja, a vígság és öröm hangja és a menyasszony hangja". A Nagyzsinagóga négy sarkán négy lépcsoház található, melyek az I. és II. emeleten elhelyezett noi imahelyek közlekedését biztosítják. A nok az udvar felol, teljesen szeparáltan, míg a férfiak az utca felol jutnak be a templomtérbe (és kizárólag a földszinten tartózkodhatnak).
והאחרונה להיום...A KISKUNHALASI
A kiskunhalasi zsinagóga Az alföldi városban egyedülálló zsidó jellegű látnivaló van: hazánkban egyedül itt maradt meg épen és használatban hitközségi létesítmény-együttes. A jó állapotú, a hitközség önerejéből renovált zsinagóga mellett téli templomot, rabbilakást, hitközségi székházat, iskolát és vágodát találunk. Egyedül a rituális fürdőt bontották te. A hitközség a XIX. század elején alakult, az első anyakönyvi bejegyzések 1800-ban íródtak. Jelenlegi tagjai híven őrzik elődeik hagyományait és hagyatékát. Érdeklődni lehet Reinhold Sándor elnöknél. Hitközségi épületegyüttes (Petőfi u. l.). A zsinagóga utcára néző keleti homlokzatának frízében magyar nyelvű felirat: “Egyedül Istennel". A kertbe lépve feltárulkozik az egyszerűségében is szép, klasszicista romantikus épület. Bejárati homlokzata a kert felől, a nyugati oldalon van. Négypilléres, fejezetes nyitott előcsarnoka felett kettős párkányzat (amely az egész épületen körbe megy), e felett timpanon. A homlokzaton héber felirat: "Ez az örökkévaló kapuja". Érdekesség, hogy a betűk kiemelésével megadták az építés idejét: (1)861 (A héber betűknek számértékük is van). A földszinti templomtérbe vezető középső kapu mellett mártírtáblák emlékeztetnek a közösség elpusztított tagjaira. A két oldalsó ajtón keresztül az emeleti női karzatra lehet felmenni. A zsinagóga hagyományos berendezése szép, gondozott. A tóraolvasó-emelvény a helyiség közepén van, szép faragott korlát övezi, négy sarkán magas, fehér oszlopokkal. A tóraszekrény két oldalán oszlop-párok, felette körablak. A fal baldachint utánzó festése fogja egységbe a főfal díszeit. A női karzat U alakban fogja körül a teret, magas rácsos mellvédje megfelel az ortodox előírásoknak. A téli imatermet és a volt rabbilakást ma is használja a hitközség, az egykori iskolában zeneiskola működik. A temető is szépen gondozott, körülkerített, megfelelően őrzött.
A kiskunhalasi zsinagóga Az alföldi városban egyedülálló zsidó jellegű látnivaló van: hazánkban egyedül itt maradt meg épen és használatban hitközségi létesítmény-együttes. A jó állapotú, a hitközség önerejéből renovált zsinagóga mellett téli templomot, rabbilakást, hitközségi székházat, iskolát és vágodát találunk. Egyedül a rituális fürdőt bontották te. A hitközség a XIX. század elején alakult, az első anyakönyvi bejegyzések 1800-ban íródtak. Jelenlegi tagjai híven őrzik elődeik hagyományait és hagyatékát. Érdeklődni lehet Reinhold Sándor elnöknél. Hitközségi épületegyüttes (Petőfi u. l.). A zsinagóga utcára néző keleti homlokzatának frízében magyar nyelvű felirat: “Egyedül Istennel". A kertbe lépve feltárulkozik az egyszerűségében is szép, klasszicista romantikus épület. Bejárati homlokzata a kert felől, a nyugati oldalon van. Négypilléres, fejezetes nyitott előcsarnoka felett kettős párkányzat (amely az egész épületen körbe megy), e felett timpanon. A homlokzaton héber felirat: "Ez az örökkévaló kapuja". Érdekesség, hogy a betűk kiemelésével megadták az építés idejét: (1)861 (A héber betűknek számértékük is van). A földszinti templomtérbe vezető középső kapu mellett mártírtáblák emlékeztetnek a közösség elpusztított tagjaira. A két oldalsó ajtón keresztül az emeleti női karzatra lehet felmenni. A zsinagóga hagyományos berendezése szép, gondozott. A tóraolvasó-emelvény a helyiség közepén van, szép faragott korlát övezi, négy sarkán magas, fehér oszlopokkal. A tóraszekrény két oldalán oszlop-párok, felette körablak. A fal baldachint utánzó festése fogja egységbe a főfal díszeit. A női karzat U alakban fogja körül a teret, magas rácsos mellvédje megfelel az ortodox előírásoknak. A téli imatermet és a volt rabbilakást ma is használja a hitközség, az egykori iskolában zeneiskola működik. A temető is szépen gondozott, körülkerített, megfelelően őrzött.
פרח הקקטוס
New member
תודה טומי על הכתבות
בזכותם לדעתי הפורום עלה מדרגה. התמונות המצורפות מוסיפות הרבה וגם נותן רעיון למקומות שכדאי לבקר. אותי אישית הפתיע יופים של בתי הכנסת והמצב הטוב בהם נשתמרו.
בזכותם לדעתי הפורום עלה מדרגה. התמונות המצורפות מוסיפות הרבה וגם נותן רעיון למקומות שכדאי לבקר. אותי אישית הפתיע יופים של בתי הכנסת והמצב הטוב בהם נשתמרו.
Copyright©1996-2021,Tapuz Media Ltd. Forum software by XenForo® © 2010-2020 XenForo Ltd.