אווה עמיחי
New member
Oriana Fallaci
Szégyenletesnek tartom, hogy Olaszországban felvonulást rendeznek öngyilkos robbantónak öltözött, Izraelre durva szitkokat okádó egyének, akik az izraeli vezetõk homlokára horogkeresztet festenek, és e képeket magasba tartva zsidógyûlöletre uszítják az embereket. Szégyenletesnek tartom, hogy a Vatikán megtûr egy püspököt, Rómában ráadásul, akinek szent Mercedesében Jeruzsálemben fegyverek és robbanóanyagok arzenálját taIálták, aki részt vesz a fent nevezett felvonuláson, és a mikrofon elé állva Isten nevében köszönetet mond a pizzériákban és szupermarketekben zsidókat mészárló öngyilkos robbantóknak. Szégyenletesnek tartom, hogy Franciaországban, a Szabadság-Egyenlõség-Testvériség Franciaországában zsinagógákat gyújtogatnak, zsidókat terrorizálnak és meggyalázzák temetõiket. Szégyenletesnek tartom, hogy Hollandia, Németország és Dánia ifjúsága úgy parádézik a kefiában, mint egykor Mussolini rohamosztagosai a fasiszta jelvénnyel és ólmosbottal. Szégyenletesnek tartom, hogy Európának szinte valamennyi egyetemén palesztin diákok élesztik és szponzorálják az antiszemitizmust. Hogy Svédországban azt kérték, vegyék vissza Simon Peresztõl a Nobel békedíjat és adják oda Arafatnak, ennek az olajágat tartó békegalambnak. Szégyenletesnek tartom, hogy a Nobel-díj Bizottság emberei, akik (úgy tûnik) inkább díjazzák a pártáIIást, mint az érdemet, hajlandók egy ilyen kérést megfontolni, és válaszra méltatni. Szégyenletesnek tartom (már ismét Olaszországban vagyunk), hogy az állami tévécsatornák sem restellik az antiszemitizmust éleszteni úgy, hogy csak a palesztinok halálát siratják, az izraeli halottakról pedig alig tudósítanak. Szégyenletesnek tartom, hogy vitamûsoraikban tisztelettudóan vendégül látnak olyan turbános senkiházikat, akik tegnap még dicshimnuszokat énekeltek a New York-i tömegmészárlás hallatán, ma pedig himnuszokat zengnek a jeruzsálemi, haifai, netanjai és Tel Aviv-i mészárlás örömére. Szégyenletesnek tartom, hogy a sajtó is így viselkedik: felháborodik, mert az izraeli tankok körülveszik a Születés Templomát Betlehemben, de nem háborodik fel, amikor ugyanebben a templomban kétszáz, géppisztollyal, lõszerrel és robbanóanyaggal felfegyverzett terrorista (köztük a Hamasz és az AI Aksza Brigádok vezetõi) a szerzetesek vendégszeretetét élvezi (akik aztán átveszik az ásványvizes palackokat és mézescsuprokat a fent említett tankok katonáitól). Szégyenletesnek tartom, hogy a második Intifáda kitörése óta megölt izraeliek számáról szólva egy befolyásos napilap szükségesnek tartotta nagybetûkkel kiemelni, hogy az izraeli közlekedési balesetekben többen halnak meg. Szégyenletesnek tartom, hogy templomaink, szociális otthonaink és nem tudom még miféle intézményeink papjai Jézus Krisztus nevében (aki zsidó volt, és aki nélkül mind munkanélküliek lennének) a gyilkosokkal flörtölnek, akik miatt Jeruzsálemben nem lehet kimenni egy pizzát enni vagy tojást vásárolni a levegõbe repülés kockázata nélkül. Szégyenletesnek tartom, hogy azok oldalán állnak, akik meghonosították a terrorizmust, gyilkolva bennünket repülõgépeken, repülõtereken, az Olimpián, és akik ma nyugati újságírók legyilkolásával szórakoznak: elrabolják, lelövik, lefejezik õket vagy elvágják a torkukat. Szégyenletesnek tartom, hogy szinte az egész baloldal, amely húsz éve eltûrte, hogy egy szakszervezeti felvonuláson (maffiózó figyelmeztetés gyanánt) koporsót helyezzenek el a római zsinagóga elott, megfeledkezik arról, milyen sokat köszönhet a zsidóknak az antifasiszta küzdelemben. Az olyanoknak, mint Carlo és Plello Rossini, Leone Ginzburg, Umberto Terracini, Leo Vallani, Emilio Sereni, az olyan nõknek, mint barátnom, Anna Maria Enriques Agnoletti, akit Firenzében lõttek agyon 1944 június 12-én, hetvenötöd magával, részeként a Fosse Ardeatine mellett meggyilkolt háromszázhetvenöt embernek, és együtt számtalan más megkínzottal, kivégzettel és harcban elesettel. (Gyerekkorom és ifjúságom társai és tanítói õk.) Szégyenletesnek tartom, hogy részben vagy inkább nagyobbrészt a baloldal hibájából (gondoljunk a baloldali kongresszusok nyitónapján tapssal köszöntött PFSZ vezetõkre, azon palesztinok küldötteire, akik Izrael pusztulását akarják) a zsidóknak ismét félniük kell az olasz városok utcáin. És a francia városok utcáin, meg a holland,a dán és a német városok utcáin. Szégyenletesnek tartom, hogy a zsidók ma éppúgy remegnek az öngyilkos robbantónak öltözött huligánok láttán, mint ahogy a Kristallnacht idején, azon az éjszakán, amikor Hitler szabad folyást engedett a zsidóvadászatnak. Ez az álharcos, aki örökké egyenruhában jár, mint Pinochet, soha föl nem venne egy civil ruhadarabot,de soha egyetlen csatában nem vett részt. Õ mindig másokat küld a háborúba: olyan szerencsétleneket, akik hisznek benne. Ez a beképzelt dilettáns, aki megjátssza az államférfit, holott õ az oka a Camp David-i tárgyalások kudarcának. "Nem, nem, én egész Jeruzsálemet akarom!" Ez az örökös hazudozó, akiben csak akkor villan fel az õszinteség szikr&aacu
Szégyenletesnek tartom, hogy Olaszországban felvonulást rendeznek öngyilkos robbantónak öltözött, Izraelre durva szitkokat okádó egyének, akik az izraeli vezetõk homlokára horogkeresztet festenek, és e képeket magasba tartva zsidógyûlöletre uszítják az embereket. Szégyenletesnek tartom, hogy a Vatikán megtûr egy püspököt, Rómában ráadásul, akinek szent Mercedesében Jeruzsálemben fegyverek és robbanóanyagok arzenálját taIálták, aki részt vesz a fent nevezett felvonuláson, és a mikrofon elé állva Isten nevében köszönetet mond a pizzériákban és szupermarketekben zsidókat mészárló öngyilkos robbantóknak. Szégyenletesnek tartom, hogy Franciaországban, a Szabadság-Egyenlõség-Testvériség Franciaországában zsinagógákat gyújtogatnak, zsidókat terrorizálnak és meggyalázzák temetõiket. Szégyenletesnek tartom, hogy Hollandia, Németország és Dánia ifjúsága úgy parádézik a kefiában, mint egykor Mussolini rohamosztagosai a fasiszta jelvénnyel és ólmosbottal. Szégyenletesnek tartom, hogy Európának szinte valamennyi egyetemén palesztin diákok élesztik és szponzorálják az antiszemitizmust. Hogy Svédországban azt kérték, vegyék vissza Simon Peresztõl a Nobel békedíjat és adják oda Arafatnak, ennek az olajágat tartó békegalambnak. Szégyenletesnek tartom, hogy a Nobel-díj Bizottság emberei, akik (úgy tûnik) inkább díjazzák a pártáIIást, mint az érdemet, hajlandók egy ilyen kérést megfontolni, és válaszra méltatni. Szégyenletesnek tartom (már ismét Olaszországban vagyunk), hogy az állami tévécsatornák sem restellik az antiszemitizmust éleszteni úgy, hogy csak a palesztinok halálát siratják, az izraeli halottakról pedig alig tudósítanak. Szégyenletesnek tartom, hogy vitamûsoraikban tisztelettudóan vendégül látnak olyan turbános senkiházikat, akik tegnap még dicshimnuszokat énekeltek a New York-i tömegmészárlás hallatán, ma pedig himnuszokat zengnek a jeruzsálemi, haifai, netanjai és Tel Aviv-i mészárlás örömére. Szégyenletesnek tartom, hogy a sajtó is így viselkedik: felháborodik, mert az izraeli tankok körülveszik a Születés Templomát Betlehemben, de nem háborodik fel, amikor ugyanebben a templomban kétszáz, géppisztollyal, lõszerrel és robbanóanyaggal felfegyverzett terrorista (köztük a Hamasz és az AI Aksza Brigádok vezetõi) a szerzetesek vendégszeretetét élvezi (akik aztán átveszik az ásványvizes palackokat és mézescsuprokat a fent említett tankok katonáitól). Szégyenletesnek tartom, hogy a második Intifáda kitörése óta megölt izraeliek számáról szólva egy befolyásos napilap szükségesnek tartotta nagybetûkkel kiemelni, hogy az izraeli közlekedési balesetekben többen halnak meg. Szégyenletesnek tartom, hogy templomaink, szociális otthonaink és nem tudom még miféle intézményeink papjai Jézus Krisztus nevében (aki zsidó volt, és aki nélkül mind munkanélküliek lennének) a gyilkosokkal flörtölnek, akik miatt Jeruzsálemben nem lehet kimenni egy pizzát enni vagy tojást vásárolni a levegõbe repülés kockázata nélkül. Szégyenletesnek tartom, hogy azok oldalán állnak, akik meghonosították a terrorizmust, gyilkolva bennünket repülõgépeken, repülõtereken, az Olimpián, és akik ma nyugati újságírók legyilkolásával szórakoznak: elrabolják, lelövik, lefejezik õket vagy elvágják a torkukat. Szégyenletesnek tartom, hogy szinte az egész baloldal, amely húsz éve eltûrte, hogy egy szakszervezeti felvonuláson (maffiózó figyelmeztetés gyanánt) koporsót helyezzenek el a római zsinagóga elott, megfeledkezik arról, milyen sokat köszönhet a zsidóknak az antifasiszta küzdelemben. Az olyanoknak, mint Carlo és Plello Rossini, Leone Ginzburg, Umberto Terracini, Leo Vallani, Emilio Sereni, az olyan nõknek, mint barátnom, Anna Maria Enriques Agnoletti, akit Firenzében lõttek agyon 1944 június 12-én, hetvenötöd magával, részeként a Fosse Ardeatine mellett meggyilkolt háromszázhetvenöt embernek, és együtt számtalan más megkínzottal, kivégzettel és harcban elesettel. (Gyerekkorom és ifjúságom társai és tanítói õk.) Szégyenletesnek tartom, hogy részben vagy inkább nagyobbrészt a baloldal hibájából (gondoljunk a baloldali kongresszusok nyitónapján tapssal köszöntött PFSZ vezetõkre, azon palesztinok küldötteire, akik Izrael pusztulását akarják) a zsidóknak ismét félniük kell az olasz városok utcáin. És a francia városok utcáin, meg a holland,a dán és a német városok utcáin. Szégyenletesnek tartom, hogy a zsidók ma éppúgy remegnek az öngyilkos robbantónak öltözött huligánok láttán, mint ahogy a Kristallnacht idején, azon az éjszakán, amikor Hitler szabad folyást engedett a zsidóvadászatnak. Ez az álharcos, aki örökké egyenruhában jár, mint Pinochet, soha föl nem venne egy civil ruhadarabot,de soha egyetlen csatában nem vett részt. Õ mindig másokat küld a háborúba: olyan szerencsétleneket, akik hisznek benne. Ez a beképzelt dilettáns, aki megjátssza az államférfit, holott õ az oka a Camp David-i tárgyalások kudarcának. "Nem, nem, én egész Jeruzsálemet akarom!" Ez az örökös hazudozó, akiben csak akkor villan fel az õszinteség szikr&aacu
)) אוי וואוי למי שמעיז להגיד משהו על החינוך שלה... חוץ מזה את\אני לא יכולה להכתיב לאמא איך לגדל את הילדים שלה - כל מה שאני יכול לעשות - אם לי יהיו ילדים - לגדל אותם אחרת...